A hét tagból álló Kanári-szigetek
– vagy ahogy Homérosz idejében
nevezték őket, az „örök tavasz
szigetei” – közül Tenerife a legnagyobb (2034 négyzetkilóméter), legmagasabb
pontja a Pico del Teide (3718m), egyben ez egész Kanári-szigetvilág, és Spanyolország
legmagasabb pontja is. Sokoldalú kínálata lenyűzöző: nyaralhatunk a
tengerparton, túrázhatunka fenyőerdőkben, megcsodálhatjuk az
Atlanti-ócean hullámait, bolyonghatunk modern bevásárlóközpontokban,
megmászhatjuk a szurdokok szikláit, találkozhatunk kardszárnyú delfinekkel –
itt minden lehetséges.
Mivel a fekete kontinens mindössze jó 300 kilométerre van innen, akad
olyan, aki attól tart, hogy itt is afrikai hőmérsékleti viszonyok várnak
rá. Ez azonban nem igaz, az uralkodó évszak itt inkább a tavasz, ami állandó kellemes hőmérsékletet jelent,
vagyis nyáron alig emelkedik a hőmérő higanyszála 30 fok fölé, télen
pedig csak ritkán süllyed 20 fok alá.
A felszín és a növényzet rendkívül változatos. Láthatunk több száz méter magas függőleges sziklákat, lávafolyásokat, terméketlen holdbéli tájat, félsivatagos területeket szárazságtűrő növényzettel, trópusi és szubtrópusi növényzetet, a magasságtól függően lombos- és fenyőerdőt. Érdekes megfigyelni a tengerpartról a növényzet változásait: a parton pálmafákat látunk, az alacsonyabb domboldalon kaktuszokat, a felhősávban lombos erdőt, felette fenyőerdőt, legfelül pedig a kopár havas hegycsúcsot. Tenerifén 140 endemikus, azaz csak itt előforduló növényfaj él.
A sziget egyik fő látványossága a fenséges és megközelíthetetlen Teide. Már messziről látható, mutatja az utat a sziget felé. Gyakran vastag felhőtakaróba bújik a lent élők elől. Odafent holdbéli a táj, a varázsából máig nem veszített semmit. Északi lejtőjén 1909-ben is volt vulkánkitörés. A Teide időjárási választóvonal: két eltérő klímájú vidékre osztja a szigetet. A kráter által védett északnyugati régió párás levegője dús trópusi növényzetet és örökzöld szőlőket táplál, míg a déli zóna forró, sziklás és száraz. Éppen ezért Tenerifét gyakran nevezik „miniatűr kontinensnek”. A nemzeti park sziklás, vulkáni talaja és megszilárdult lávafolyamai csodálatos sétákra adnak alkalmat.A Teleférico, vagyis a drótkötélvasút 10 perc alatt emelkedik 1200 métert a 3550 méter magasságban lévő La Rambleta állomásig. A vulkán csúcsát csak külön engedéllyel lehet megmászni, amelyet a Ministerio de Medio Ambiente ad ki.
A szigetek
kuriózuma a kanári madár, amit sokan a terület névadójának gondolnak. Valójában a madár kapta a nevét a szigetekről és nem fordítva.
A kanári szó a latin canis /kutya/ szóból származik, a
szigeteken talált nagytestű kutyákról. A kanári madár
eredeti neve Teide-madár, ugyanis csak